írjál blogot, meséld el, milyen geci emberekkel élsz együtt, milyen szar az életed

Szóó sincs róla. Az életem jó. Nagyjából. A nagyjából meg pont elég.
Hiszen megint ősz van! Tudod, ősz. Ez az ősz is kezd hasonlítani a többihez, de azért távolról sem olyan. Tudod, kurva nagyon hideg van, egyre sötétebb, kezd mindenki befordulni, ahogy én is. DE! Forralt bor! Mekkora ajándék a forralt bor! Édes, fűszeres forró… A karácsony és a szilveszter mellett az őszi-téli időszak legnagyobb ajándéka. (A falevelekről ne beszéljünk, egy két fényképen jól mutat, de amikor a szél az arcodba fújja azokat a meseszép színes faleveleket, vagy amikor anyukád napokig könyörög neked, hogy ugyan szedd már össze az udvarról azokat a meseszép színes faleveleket, vagy amikor felnézel a fákra, és már sehol nincsenek azok a meseszép színes falevelek… Mind lehullottak, csak a kopasz fák maradtak. Szép? Nem. Ez a halál.)
Előttem október utolsó hete! Ettől minden évben csak szépeket várok. Eddig három ZH van kilátásban, de ha minden igaz lesz egy negyedik is. (Megégette a számat a kávé.)
Szereted a pukit? Vagy kukit? Ez az aktuális kérdés. (Biztosan emlékszel még a paradicsomra.) Extrudált kukoricapehely, gyermekkorod kedvence. Legalábbis az enyém biztosan. Nagypapám mindig hozott nekem, imádtam. Agymenésről van szó, ismét.

Egy őszi kép. De nagyon sok van még. Attól tartok, most belejöttem.
Utazás. Indultunk haza, csodás Békéscsabára. Másodosztályú vonatjeggyel. Persze a másodosztály annyira undorítóan televolt, hogy állóhely sem igazán volt. Üljünk le az első osztályon! – Ne, menjünk innen, úgyis elzavar a kaller.. – Ne hisztizz már, nem lesz semmi gond – De... – NINCS DE!
Leültünk.
Jó napot kívánok, jegyeket kérem ellenőrzésre! … Köszönöm szépen, további kellemes utat!

Rokksztárturné indul, csináljunk egy nagy ágyat! Cigi van, sör van, zene van, még egy gitár is, így talán már elhiszik, hogy egy zenekar vagyunk.

 

A kedvenc szomszédunkról nem is beszéltem még. Azt hiszem nem is fogok, mert nincs kedvem.
A suliról sem. Nagyon jó. Csak ZH-hét jön. Az nem jó.

Még egy gyors kép kedves kis barátaimról:

A címet köszönjünk Nagy Balázsnak